Shadows of the Empire-'filmzene'
Star Wars-zene az Expanded Universe-ből
Barta Zoltán írása

Szóval, amint azt már tudjátok, a Shadows of the Empire zenéje nem John Williams szerzeménye. Erre a feladatra Joel McNeely-t kérték fel, aki a maga módján - és stílusában - oldotta meg a dolgot. Korábban már dolgozott a LucasFilm-nek, méghozzá a Young Indiana Jones-sorozat komponistájaként. A Shadows... esetében azonban egy kicsit nehezebb feladat elé állították, hiszen nem egy filmhez, hanem egy könyvhöz(!) kellett megteremtenie a megfelelő muzikális hátteret. Ez egyben persze sokkal nagyobb szabadságot is adott neki, tudván, a filmekkel ellentétben nem volt muszáj ragaszkodnia a másodpercre pontos időzítéshez, és a zenedarabok végleges változatait sem vagdosták a történet dramaturgiája szerint össze-vissza.

A Shadows of the Empire zenéje mégsem lehet meg Williams nélkül. A főcímzene, az Imperial March (Birodalmi induló) és egyéb más apró momentumok visszaköszönnek a McNeely által megírt zenében is. Ez természetes dolog, mert miképpen jelenhetne meg Darth Vader, ha nem a hozzá kapcsolt dallamsor szólalna meg. Joel McNeely zenéje azonban alapvetően más. Williams stílusával ellentétben sokkal szabadabban fogalmazza meg elképzeléseit. Számára a Shadows zenéje magával hordozza a játékosságot. Erre a legjobb példa az a két "csatajelenet", amely a CD-album elején található. A The Battle of Gall és a Beggar's Canyon Chase dallamai teljesen mások, mint például az eredeti trilógia ütközeteiben hallható katonás Williams szerzemények. Könnyedebbek, lazábbak, néha egészen populárisan hatnak a Star Wars-hoz szokott rajongói füleknek.

A különbség másik oka a zenekarban is kereshető. McNeely a Royal Scottish National Orchestra and Chorus-t kérte fel a Shadows of the Empire zenéjének tolmácsolására. Ha valaki hallott már Star Wars-os feldolgozást, vagyis olyan változatot, amit nem a London Symphony Orchestra adott elő, az tudja, hogy minden zenekar másképpen játszik Star Wars-ot. (Talán azért, mert mindegyik azt hiszi, hogy jobb a másiknál.) Valahogy ez a helyzet a Royal Scottish National Orchestra-val is. Ők mások, és másképpen szólaltatják meg a Williams-től átvett betéteket. A hatások eltérően érvényesülnek, bár a felvételek energikussága ellen nem lehet semmi kifogásunk. Ha a történet fő gonoszának, Xizor hercegnek jelleméhez írt zenei témát tekintjük, akkor bátran felveheti a versenyt más filmek hasonló darabjaival. McNeely Xizor-t egzotikus hangszerelésben mutatja be, amolyan 'dzsungeles' érzetet kölcsönözve az alakjának.

Joel McNeely a Shadows...-ban előszeretettel alkalmazza a kórust. A Birodalom fővárosa, Coruscant gigantikus megjelenítése fontos a történet szempontjából. Ezt hangsúlyozza ki a szinte nyomatékosan harsogó kórus és az egyre felfelé ívelő nagyzenekari játék felelgetése. (A kórus, egy korábban íródott kamunyelvű szöveget énekel. Ennek leírása a CD-füzetecskéjében olvasható.) A zeneszerző szerencsére nem vitte túlzásba a kórus szerepeltetését, vagyis nem esett át a tauntaun másik oldalára csak azért, mert rábízták a feladat megoldását.

McNeely, a Shadows of the Empire zenéjével nagy hatást tudott gyakorolni azokra, akik ismerik a történetet, vagy el tudták olvasni a könyvet. Akik csak a Nintendo-s vagy a PC-s játékból ismerik ezt a munkáját, igazolhatják, zenéjével mennyire érzékletesebb, "átélhetőbb" lett a sztori. És a regény olvasása közben is biztosan sokan előszedik a CD-t, hogy olvasás közben aláfestésként hallgassák a nagy kalandok kísérőzenéjeként.

(A cikk eredetileg az Echo Base 7-es számában volt olvasható.)


Az 1996-ban megjelent CD albumon a következő felvételek hangazanak el:

1. Main Theme from Star Wars and Leia's Nightmare

2. The Battle of Gall

3. Imperial City

4. Beggar's Canyon Chase

5. The Southern Underground

6. Xizor's Theme

7. The Seduction of Princess Leia

8. Night Skies

9. Into the Sewers

10. The Destruction of Xizor's Palace