Minek is nevezzelek? - kezdtem a tűnődést, már akkor, amikor az első hírek kezdtek szállingózni a Lucasfilm frissen napvilágra került produktumáról, a 2005 óta először érkező új SW-DVD-ről. Ellentmondásos anyag született, az bizonyos...

Ám kezdjük az elején! Lucas nem kívánt leragadni a mozifilmek szintjén. Ez már az "Ifjú Indiana Jones"-sorozat esetében is megmutatkozott; ha egy franchise működésbe lép, ráadásul mintegy önfenntartó módon gerjeszti önmagát, miért is kellene gátolni? A "Star Wars" pedig tudvalevőleg a legkelendőbb márkanevek egyike. Ráadásul még érdekes is, és számtalan, a rajongókat érdeklő témát nyitva hagy a hat rész, még együttesen szemlélve is. A régi Trilógia azért jó, mert a maga meseszerű módján mégis friss és újszerű merészelt, és tudott lenni. Az új - mégis Másodiknak mondott, és nemrég újra kiadott - Trilógia egyetlen nagy hibáját abban láthatjuk, hogy miközben a régi nézőivel együtt igyekezett felnőni, egyúttal megcélozta a legfiatalabb korosztályt is. Emiatt sem egyiknek, sem a másiknak nem felelhetett meg kielégítő mértékben. Ezt igyekszik most helyre tenni az új animációs sorozat, amely valahová a kettő közé tájolta be magát. Bumfordi és kajla, mégis - a témájából is következően - naturális és olykor még merész is. Egy háborúról, még ha az csupán képzeletbeli is, nem lehet, de nem is szabad úgy beszélni, hogy az csupa hősiesség, és még csak nem is utalunk annak léleknyomorgató hatására és áldozataira.

A tavalyi mozi érdekesen született. Eredetileg egy szimpla 'rajzfilmről' szólt a terv, amely egyrészről stilizált, másrészről viszont e kereteken belül olyan alaposan kidolgozott, mintha rendes filmet látnánk. Szóval érdekes kettősség, amely talán okozója is lehetett annak, hogy a mozikban oly csúfosan levitézlett, utóbb mégis miként lehetett egy tematikus tévécsatorna húzóneve és legjobb sorozata. Lucas úgy vélte, elég jó a produkció ahhoz, hogy - némi rajongóknak szánt kedveskedésül - a mozikba küldje. Hát ez nem jött be. Lássuk be, az eredetileg is oda szánt, évekig kotlott anyagokkal ez a film nem érhet fel.

A sikerre persze még a többévnyi műgond sem okvetlen garancia. (A Sony pl. egy sokkalta jobban kivitelezett filmmel is elhasalt, pedig ott aztán tényleg beleadtak apait-anyait.) A tv-re hangolt, és ott hatalmasat dobbantó minőség a mozihoz általában nem elégséges. Azért mégsem volt kár érte; így legalább mindenki igazolva láthatta, hogy ugyanaz az egészen más médiumra gyártott anyag mennyivel másabb, mennyivel lehengerlőbb NAGYBAN - hangban és képben egyaránt. Ezt reprodukálni mindössze elenyésző mennyiségű házimozi-rendszer képes.

Félreértés ne essék, "A klónok háborúja" nagyon is szórakoztató film, főleg úgy, hogy hozzávesszük a sorozat epizódjait is, amelyből vétetett. Jellege miatt sokkal inkább képes megszólítani egy sokkalta átfogóbb terjedelmű korcsoportot, leültetve őket a tv, projektor, vagy monitor elé. A mozibuktát a Cartoon Network sorozata simán nyereségessé tudja tenni, úgyhogy a lemezes kópia csak hab a tortán. Meg aztán mégiscsak Star Wars-ról van szó, nemde?

És hát itt a bibi. A "The Clone Wars" hiába 'csak' egy animációs film, ha senki sem kezelte annak. Gigásziak voltak az elvárások, aztán meg sikerült lazán elszállni méterekkel a léc alatt. Lucasék pedig összezavarodtak. Annyira azért nem futott rosszul, és a CN-széria iránti felfokozott érdeklődés is követelte a DVD-t. Jöjjön hát, aminek jönnie kell.

A tanácstalan hozzáállás viszont méltánytalanul elbánt a produkcióval. Biztos, ami biztos, különböző példányszámokban, és többféle fazonban gondolkodtak. Mindjárt hatfélében. Ebből idehaza három jött ki, köztük az első SW jellegű Blu-Ray koronggal. E széles választék híre Magyarországon még nagyobb izgalmat keltett, mint odaát, mivel eleinte csak szimpla DVD-ről szólt a fáma (jelezve a tapasztalt 'érdeklődést'). Aztán az egyik online csomag­küldő cég a várható keresletet megszimatolva bedobta, hogy amennyiben elegendő megrendelés érkezik, kihozza a kétlemezes verziót is (és ehhez mellékelte az ún. Target Exclusive változat dobozképét. Tanulság: sose higgy a szemednek!). A kiadó ezt fejelte meg a beinduló BD-dömpingen belüli kiadással is. A már jól bejáratott Fox-os helyett a Warner hozta ki az anyagot, így jogos elvárás volt a teljes magyarítás, ami ugyebár általánosan megszokott az esetükben. Az előjelzések is ezzel bíztattak mindenkit, a nép meg rendelt sorban. És sokat.

Teltek a hónapok (a tengerentúlon is a sorozat előestéjén, bár ennek megfele­lően jóval korábban, november 11-én jöttek ki vele), szállingóztak a hírek, nőtt a várakozás... Aztán jött a koppanás. Sőt, mindjárt több is egymás után. A neten jó előre megjelentek a menük fotói, majd a lemezek ilyen-olyan klónjai. Becsületes rajongó azonban türelemmel kivár, és eredetit vesz. Relatíve nem is olcsón, ha azt a bizonyos 'Xkluzív Xtra' megrendelést vesszük. Az eredmény viszont több lett, mint pusztán meglepő.

Az egylemezes doboz még el is menne; áttetsző tok, a lemezen viszont görög(!) felirat sorjázik. Mi van fiúk, nem volt más raktáron? Vagy ekkora bonyodalom az angol szitázású lemezek beszerzése is, ha már a magyarra nem futja? Kötegnyi nyelvből választhatunk feliratot, a szinkron az alapvető angol mellett magyar, görög (mi más?), cseh. Érdekes egyveleg, logikusnak mindenesetre nem mondható. Sebaj, a lényeg rajta van. Rendszer bekapcs, korong be, nyelvválasztás, majd a leesett áll keresgélése a padlón. Nem véletlen a fenti cím: a statikus menü pont olyan, mint a digitális korszak hajnalán. Álló képek a fő- és almenükben, jelenetválasztásnál szintúgy. Mintha a fapados kiállításon kívül nem is telt volna többre, szóval riasztóan amatőr és nívótlan az egész, teljességgel méltatlan az eddigiekhez. Az audiokommentár is ott csücsül, magyar felirata ugyanannyi, mint eddig: 0. Kár érte, amint korábban is. Sok kis apró plusz info kiderül(hetne) belőle. Ja, és még az angol felirat is nuku hozzá. Szintén hagyományosan. A többi azonban igazán profi munka. A kép borotvaéles, nem is említhető egy napon a rip-elt változatokkal. Érdemes lenne egy 1080i-s felkonvertálásra előkészített DVD-playeren is tesztelni, mennyiben maradna el a szubjektív (értsd: az érzékelt, nem a precízen mérhető) kép a Blu-Ray-es full HD-től. A hang természetesen DD-EX, dübörög is, ahogy illik, jaj a szomszédoknak! Ez tehát igazán pazar. Csak az a körítés ne lenne!

Nézzük a kétlemezes Xkluzív formátumot. Hát igen, itt már fokozódik a helyzet. Tudtommal az 'exkluzív' kifejezés jelentése: előkelő, elegáns. Ezt is vártuk. Ehelyett a doboz low budget-kategóriás, fekete alapú tok, a hátoldalán gyűrött fóliával. (Nem a csomagoláskor és a szállításkor lett az; ez tipikus gyártási bénaság. Ezért is olcsó.) A hátoldal felirata most végre stilisztikailag oké (nincs benne 'Joda' sem), ami ellenben riasztó előjel: az extrák eredeti nyelven vannak említve. Ez cizellált megfogalmazása annak, hogy semmi magyar vonatkozása sincs. És lőn; angol, olasz, spanyol, valamint a skandináv nyelvek feliratai. Az ígért honi sehol. Igaz, a megjelenés napján a netes ajánlókból is kivették az erre való utalást; nyilván, mert már nem lehet hitegetni tovább a potenciális vásárlókat. A tokot kinyitva három dolog szúr szemet: 1. A keresett, akár csak pár lapos kis füzetkének nyoma sincs, ami ugyan apró kis szívesség, azért mégis fájó a hiánya. 2. Elsőre alig lehet eldönteni, melyik lemez mit tartalmaz, ugyanis a bonusz anyagokat rejtőn mindössze egy miniatűr, és a mimikrit tökélyre vivő '2'-es bújkál a bal szélen. 3. A label felirata ezúttal olasz és finn. Ne is firtassuk inkább, hogy miért pont azok.

A menü végre animált, már ha annak számítjuk a néha-néha jobbról balra elhúzó vadászgépeket, amúgy változatlanul semmitmondó. A kisfilmek kellemes meglepik, változatosak rövidek, informatívak, mind képileg, mind hangban hozzák az elvárható szintet. Viszont jóval rövidebbek, mint amivel a Lucas­film eleddig kényeztetett bennünket.

A leghosszabb etűd sem több 25 percesnél, de együttesen sem tesznek ki másfél órát. Van köztük egy összeállítás a sorozatról (ez a legjópofább, legalábbis addig, amíg le nem fut az első szezon), szkeccsek a szinkronról, a zenéről, a fő motívumok kialakításáról. Tényleg tetszetősek, és végre láthatjuk a hangokhoz tartozó arcokat, továbbá kiderül pl. az is, hogy a japános stílusú zene hogyan keveredhetett a sivatagos jelenetek mellé.

A négy törölt jelenet már ismerős lehet azoknak, akik olvasták a kétféle regényváltozatot is; már vártuk őket, bár valóban nem igazán kár értük, hogy kiemelték őket a kész filmből. A baj már csak az, hogy mindez nem sokkal több, mint amit itt-ott már láthatott az, aki rendszeresen böngészgeti a tematikus honlapokat. Az esetleges feliratozást majd elvégzik a rajongók, és megosztják egymással. Csakhát mégis egy animációs ifjúsági filmről beszélünk! A jelenlegi tendencia árnyékában bizony ez nagyon-nagyon kellemetlen nosztalgiázás. Az meg végképp nem világos, hogy mitől is lesz extrán exkluzív.

Végül a BD változatról pár szót. A tartalom ugyanaz, mint az előbb, csak éppen egyetlen lemezen, illetve van egy aprócska plusz: egy hologramosnak titulált memóriajáték. Na és ne felejtsük el: az extrák itt már feliratosak! És amiben még több, az az 1920x1080-as felbontás, ami lényegesen (aki már próbálta, az tudja, hogy csakugyan hatványozottan) jobb, mint a DVD-k 720x576 soros szabványa, valamint a tömörítetlen, ún. True HD hang, ami egy kompatibilis erősítőn energikusabb és részletgazdagabb tónust eredményez. Ha megvan hozzá a technikai háttér, okvetlenül érdemesebb ebbe beruházni. Az impresszív vizuális élmény mellé magyar, olasz, portugál, lengyel, orosz, török (végre, már csak ez hiányzott a teljes boldogságunkhoz!), thai DD-EX hangot is választhatunk, valamint az említetteken túlmenően további tizenötféle, olykor kifejezetten egzotikus dialektus feliratait.

Végezetül megállapíthatjuk, hogy a maga felemás módján jó kis cucc lett ez, mindössze a Lucasfilm (és a magyar forgalmazó) tétovasága rontja az összképet. Nos, ez sem kevés, ráadásul előrevetíti annak az elkeserítő lehetőségét is, hogy hiába várjuk majd a sorozat epizódjait összerendező kiadásokat (amiből 2009 márciusának végén jelenik meg az USÁ-ban az "A Galaxy Divided" címet viselő, és az első négy epizódot tartalmazó korong). A honosítás hiányosságainak is betudhatóan gyanítható, hogy nem fog túl gyorsan apadni a mostani film raktári készlete. Igazán sajnálatos ez az egész, mert a mozifiaskót esetleg feledtetni tudta volna azt, ha egy jól megcsinált, igazán elit album kerül a nagyérdemű keze közé; vagy legalább olyan, mint amilyenek a Disney, vagy a Dreamworks lemezei. Ám ahogyan a bölcs mondás tartja: a remény hal meg utoljára...