The Best of Meco
Star Wars-slágerek a hetvenes-nyolcvanas évekből

Barta Zoltán összeállítása

A nyolcvanas években a Magyar Rádió kívánságműsorának egyik legtöbbet sugárzott felvétele a Meco együttes Star Wars-feldolgozása volt. A kor disco-zenéjének stílusában készült átirat nálunk is tovább népszerűsítette John Williams szerzeményét, pedig akkortájt nem volt túl könnyű hozzájutni az eredeti filmzenei albumhoz. Mindenesetre a feldolgozás hatásosnak bizonyult, a főcímzene 'könnyített' változata így egyenrangú darabként maradt meg az emlékezetben.

De hogyan lett a Star Wars legendás zenéjéből az amerikai slágerlista élén landoló disco-sláger? Az ötlet kiagyalója Meco Monardo (eredeti nevén Domenico Monardo) egy profi zenészekből és producerekből álló csoport vezetője volt. Amikor 1977-ben először látta a filmet, rögtön arra az elhatározásra jutott, hogy átiratot készít a zenéből, méghozzá nem is akármilyet. A tervei szerint nem szimplán akarta átültetni a filmzenei elemeket disco-ritmusra, hanem a cselekmény bizonyos részeit is visszatükröző feldolgozást akart, sok-sok jellegzetes hangeffekt felhasználásával. Az ötlet bevált, és a végeredményként megjelenő kis- és nagylemez bombasikert hozott a Meco együttes név alatt működő zenész- és produceri csapatnak.

Az idáig vezető út persze egyszerűnek tűnhet, hiszen adva volt egy elképesztő sikerű film, ezért tehát egy átlagember azt gondolhatná, hogy ennek zenéjét bárhogy fel lehet dolgozni, a közönség akkor is vevő lesz rá. Amerikában ez már akkor sem volt így, ott bizony minőséget kellett letenni az asztalra. A Meco sikere abban rejlett, hogy játszi könnyedséggel mosta össze a film eredeti zenéjének témáit, és úgy gyúrta át táncolható egyveleggé, hogy közben John Williams kompozíciói egy szemernyit sem károsultak. Az 1977-ben, nem sokkal a duplalemezes soundtrack album után megjelent Star Wars and Other Galactic Funk című Meco LP negyedórába foglalta a film cselekményét, olyan ismerős hangeffekteket alkalmazva, mint a fénykard, a sugárvetők és az űrhajók hangjai. A nagy anyagi ráfordítással készült album tetemes eladásokat produkált, és ezzel Meco-ék jelentős szakmai sikert is elkönyvelhettek.

1977 októberében az albumról készített lerövidített verziójú kislemez listavezető lett az Egyesült Államokban, majd pedig megkapták a 'Legjobb instrumentális popzenei előadó' díját, ami merő véletlenségből John Williams-nél landolt. A Meco innentől kezdve valósággal ontotta a studiólemezeket, melyek többségén a filmzenei átiratok domináltak. Többek között így születtek meg a Star Trek, a Superman, a Harmadik tipusú találkozások és a Frigyláda 'mecosított' feldolgozásai.

Aztán 1980-ban jött a The Empire Strikes Back, és a Meco egymás után két Star Wars-os anyaggal is megörvendeztette a rajongókat. Az egyik természetesen a soundtrack immár hagyományos átirata volt. Ez egy négyszámos EP-n és kislemezen jelent meg, és ez utóbbinál a korábbitól eltérő­en már nem valami­féle Flash Gordonos sci-fis grafika virított a borí­tón, hanem a jól ismert csillagos hátteres Darth Vader fej. A zenei koncepció azonban maradt a régi, vagyis az album meg­vásárlói ezúttal is egy történetmesé­lős egyveleget kap­tak, Chewbacca, R2-D2, TIE-vadászok és a filmből ismert egyéb hangeffektek felhasználásával. Sajnos ez a felvétel már sokkal ritkábban fordult meg kis hazánk rádióműsoraiban...

A másik lemez a Christmas in the Stars című speciális karácsonyi album volt, amivel egy különleges zenei csemegét szántak a galaxis híveinek. Ebben nagy szerepet kapott Anthony Daniels (C-3PO), aki az összeállításban nemcsak beszélt, hanem énekelt is. A munkálatokban közreműködött Ben Burtt a filmsorozat hangmérnöke, aki a hangeffekteket 'szállította' a produkcióhoz.

1983-ban a Return of the Jedi idején rukkoltak elő az Ewok Celebration című nagylemezzel. Ezen csak az első három szám volt Star Wars-os - Ewok Celebraton, Lapti Nek, Themes from Star Wars - a többi a korszak más sikerfilmjeinek újraértelmezése. (Ráadásul csak az első kettő lett feldolgozva a hatodik részből, a Themes from Star Wars a ‘77-es album anyagának újrahangszerelt és rövidített változata.) Ez a lemez megoldásaiban és persze sikereiben már meg sem közelítette a korábbiakat, és talán éppen emiatt Monardo egy jó időre felhagyott a zenei tevékenységgel, és inkább az üzleti életben próbált szerencsét.

A kilencvenes évek második felétől kezdve viszont folyamatosan jelentek meg válogatáslemezei. Először a Special Edition idején, 1997-ben a The Best of Meco, melyen a nagy Star Wars-os slágerek mellett egyéb felvételek is helyet kaptak.

A ‘teljes’ Star Wars gyűjteményre még három évet kellett várni, ugyanis 2000-ben adták ki a Dance Your Asteroids Off - The Complete Star Wars Collection-t, rajta az első részhez készített átiratokkal (Duel of the Fates, Cousin Jar Jar, A Jedi Knight). Az anyagot hallgatva azonban rá kell jönnünk, hogy a CD-n szereplő felvételek nem az eredetiek, egy kicsit mindegyikbe belepiszkáltak. 2002-ben még nekigyürkőzött az Episode II-nak is, de ez már nem jelent meg a boltokban, csak internetes megrendelésen keresztül lehetett hozzáférni...

Meco felett - zenei értelemben - ugyan eljárt az idő, de igazából senki sem tudott a helyébe lépni. Egyetlen zenei mágus sem volt képes azt a hangulatot visszadni, amit a Monardo vezette társaság produkált az első trilógia idején.

Meco nagylemezek::

1977 Star Wars and Other Galactic Funk
1977 Encounters of Every Kind
1978 The Wizard of Oz
1979 Superman and Other Galactic Heroes
1979 Moondancer
1980 Meco Plays Music from The Empire Strikes Back (EP)
1980 Christmas in the Stars: Star Wars Christmas Album
1980 Music from Star Trek and The Black Hole
1980 Across the Galaxy (válogatás)
1981 Meco’s Impressions of An American Werewolf in London
1982 Pop Goes the Movies
1982 Swingtime’s Greatest Hits
1983 Ewok Celebration
1985 Hooked on Instrumentals
1997 The Best of Meco
2000 Dance Your Asteroids Off: The Complete Star Wars Collection
2005 Star Wars Party